Sportolók ásványi anyag szükséglete

Ásványok

 

 A víz és az ásványi-anyagok olyan tápanyagok, amelyek közvetlenül energiát nem adnak, ugyanakkor sokuk kulcsszerepet tölt be az anyagcsere-folyamatokban. A víz és az ásványi-anyagok a sejtek életéhez több szempontból is nélkülözhetetlenek, így kis mértékű hiányukban is teljesítménycsökkenés tapasztalható. Általánosan elfogadott tény, hogy a sportolók vitamin – és ásványi anyag igénye jelentősen meghaladja, egyes ásványi anyagok esetén a többszöröse is lehet az inaktív átlagemberek vitamin – és ásványi anyag igényének. Az ásványok elemi anyagok, tehát ásványokat nem lehet előállítani, bevitelüket ezért kívülről kell biztosítani.

Nem megfelelő vitaminellátottság esetén hiánybetegségek alakulnak ki, melynek hatása hetek-hónapok alatt mutatkozik meg. Ezzel szemben az ásványi anyag és a folyadék hiány tünetei órákon belül észlelhetők. Vitaminhiány kialakulhat elsődlegesen túl alacsony vitaminbevitel esetén, valamint másodlagosan, felszívódási zavarok, gasztrointesztinális fertőzések (hányás, hasmenés) stb. következtében. Az ásványok és a folyadék felszívódása nem ütközik akadályokba, ezért ott a hiányállapotot a bevitel és az ürülés arányának eltolódása okozza. Míg a vitaminhiányt okozó felszívódási zavar vagy csökkent vitaminbevitel időben állandó, folyamatos, kiszámítható, addig a folyadék és az ásványok ürülése rövid időn belül drámaian megváltozhat, így váratlan helyzeteket idézhet elő. Az ásványi anyagok között is két alapvető csoportot különíthetünk el: A makroelemek (Na, Ca, Mg, K, P, Cl) azok, amelyekből naponta több, mint 100 milligrammra van szükség. A mikroelemekből (Fe, Zn, F, si, Cu, Se, V, I, Mn, Sn, Ni, Mo, Cr) jóval kevesebb, néhány milligramm vagy mikrogramm is elegendő naponta. A sportolók makroelemigénye az inaktív átlagemberek igényének többszöröse lehet. Az izzadtság jelentősen hozzájárul a sportolók ásványi anyag veszteségéhez.

Ásványi anyag Miligramm/liter
nátrium 900
kálium 200
kalcium 15
cink 0,4
réz 0,5
vas 1
magnézium 1,3
kromium 0,1
nikkel 0,05

A táblázat az emberi verejték átlagos ion tartalmát mutatja be. Jól leolvasható, hogy nagy melegben, óránként 2 liternyi verejtékkel számolva a szervezet ásványi anyag és nyomelem vesztesége is jelentős lehet.

 

 

 

 

Nátriumhiány

 

A nagy mennyiségű verejtékkel sok nátrium is távozik a testből. Az akklimatizáció hatására a relatív nátriumveszteség csökken, de a nagy folyadéktérfogat miatt így is jelentős marad. A szakirodalomban verejték literenként 2,3-2,6 g sómennyiséget mértek a nyári időszakban akklimatizálódott sportolóknál, és ennél 20%-kal magasabbat nem akklimatizálódottak esetében. Ez óránként akár 5000 mg-os sóvesztést is jelenthet, ami napi szinten elérheti az 50 g-os elképesztő értéket. A nátriumveszteség mértéke tovább nő, ha a bevitt folyadék alacsony nátriumtartalmú, és kifejezetten súlyos lehet, ha ion- 31 cserélt/desztillált vízzel oltjuk szomjunkat. A nagy mennyiségű folyadékbevitel mindenképp reflexesen fokozza az izzadást, ami tovább növeli a nátrium kiáramlást. Teljesen mindegy, hogy azért csökken a nátrium koncentráció, mert a nátrium mennyiség kevés, vagy azért, mert a nátriummentes folyadékbevitel túl magas, az eredmény ugyanaz lesz. A túl alacsony ozmolalitású vérből a sejtekbe folyadék áramlik, a sejtek megduzzadnak. Az idegsejtek különösen érzékenyek a duzzadásra, így hányás, szédülés, zavartság alakul ki. Fontos tehát, hogy az élsportolók, és a nagy melegben nehéz fizikai munkát végzők kerüljék a desztillált vizet és ne érjék be csapvízzel!

 

Mima víz

Inni, vagy nem inni? Ez nem kérdés.

Népi bölcsesség szerint  éhen 3 hétig, szomjan 3 napig bírja egy átlagos ember szervezete. Inni tehát kell.  A kérdés csak az lehet, hogy kinek, mikor, mennyit és mit kell inni. Ebben nyújt segítséget a mimaviz.hu.

Ne feledje!

A Mima víz logója a minőség garanciája.

Kövess minket

 

Mima víz © 2015. Minden jog fenntartva.